vasárnap, június 23

Elengedés





Mondhatod, hogy már elfogadtad. Mondhatod, hogy már nem érdekel.
De, mindaddig, amíg érzelmeket vált ki belőled, addig még nem vagy túl rajta.

Mindaddig, amíg megmozgat, amíg dühös vagy, félsz, 
vagy fájdalmat okoz, addig van dolgod ezzel az energiaminőséggel.

Azt, hogy VALÓBAN magadba fogadtad ezt a minőséget, az jelzi, 
hogy már nem érint meg, nem okoz fájdalmat.

Nincs más jelen, csak szeretetet.



kedd, június 18

Pillangó


Amikor valaki tele van fájdalommal, akkor 
- bár szeretne megszabadulni ezektől a kínoktól -
 tudattalanul kapaszkodik is beléjük, 
mert fél attól, ami ezek nélkül lehet. 

Fél attól, hogy álarcok nélkül létezzen. 

Ezek a fájdalmak már "ismerősek", ezekben tudja hogyan kell létezni, 
és amíg nem kész rá, automatikusan olyan embereket, 
helyzeteket fog kapni, ahol ez a fájdalom és a megélése lesz az elsődleges. 

Aztán, amikor megkapja azt a helyzetet és embert, aki mindezt megmutatja neki, 
és ki tudja zökkenteni belőle, na, akkor ez félelmetes tud lenni. 
A lélek szabadsága fájdalommal jár, a szárnyalás 
és az emelkedést az ego bizony vissza-visszahúzza, 
mert így az "ő" játéktere lesz kisebb.

A Teremtés a tenyerén hordozza azokat a bábokat, 
amik mi vagyunk, és türelemmel vár, míg pillangó lesz belőlünk. 

Mert, bár a báb állapota is maga a csoda, de a pillangó lényének 
szabadságát a repülés adja. 

A Tiedet pedig lelked szárnyalása.



péntek, június 14

Fejlődés


Fejlődés. 
Sokszor hallom: "még fejlődnöm kell", 
"még nem tartok sehol spirituális utamon....."

Fejlődés. Megijeszthet ennek a szónak az energiája. 
Sugallhatja, el kell érnünk valamit, el kell jutnunk 
egyik pontból a másikba.

Inkább használnék helyette más szavakat. Lássuk csak. 

Kíváncsiság. Kíváncsiság, hogy új élmények érjenek nap, mint nap. 
Megengedés. Megengedés, hogy ezek az új élmények 
új energiákat is jelenthessenek számunkra. 

Rácsodálkozás. Rácsodálkozás önmagunkra, másokra,
a gyönyörre, ami körülvesz minket. 
Elfogadás. Elfogadása mindannak, amivel kapcsolatba kerülünk. 
Elfogadása annak, hogy mindig az történik velünk, 
amit megengedünk, hogy megtörténjen.  
Elfogadása annak,hogy semmi rosszban nem lesz részünk, 
mert minden tapasztalás minket szolgál. 

Tágulás. Tágulás, haladás, növekvés, 
az egyre teljesebb önmagadba fogadás.:))))


szerda, június 12

Más szemével látni






Más szemével látni úgy tudsz, hogy elkezdesz figyelni rá.
Tudatosan és igen kíváncsian mikor történik köztetek valami, 
akár úgy éled meg, hogy magasba emel, akár úgy, hogy mélybe taszít.

Nos, szóval ezekben a helyzetekben kérdezni érdemes, 
hogy miért úgy reagált ahogy, mi mit jelent neki. 
Az első lépés, hogy a kifejezései, szavai, mondatai 
energetikai töltését megértsd. 
A klasszikus példa: egy kutya három embernek háromfélét (is) jelenthet. 
Pld. örömet, mert gyerekként pont ugyanilyen kutyája volt, fájdalmat, 
mert megharapta egyszer egy kutya, vagy akár közömbösséget, 
nem érinti mélyen a dolog. 

Általában, amikor kimond felénk valaki valamit, 
az elhangzott szó azt az életünkben eddig megjelent érzelmi 
mintázatot hozza elő, ami ehhez a szóhoz tartozik. 

Mondhatta apánk azt, hogy szeretlek, 
miközben hetente egyszer jól elvert. A szeretlek szó ilyenkor "erőszakos"
értelmet nyer, nagy valószínűséggel vagy mi is így fogunk szeretni, 
vagy hagyjuk mástól is, hogy erőszakosan szeressen minket.  

Különbözőek vagyunk, csodálatos folyamat megismerni a másikat szavain 
keresztül, aztán megismerni úgy is, hogy már nincs szükségünk szavakra.

Ha elmúlnak félelmeink a kimondott szavakkal kapcsolatban,
megváltozik energetikai mintázatuk, és már nem hatnak
ránk úgy, mint régebben.

Már csak az lesz a lényeg, 
hogy mit ÉRZÜNK a másikkal kapcsolatban. 

Megerősítések




Sokszor mástól várjuk a megerősítéseket.
Mástól várjuk, mert úgy lettünk szocializálódva (hogy tovább ne menjek), 
hogy mindig meg kell felelnünk valaki/valami másnak. 

Ha nem ez történik, akkor szeretetmegvonás a büntetésünk. 

Pedig minden szeretet bennünk van. 

Fantasztikus lépcsőfok az, mikor a másikban már nem azt "érzed", 
hogy ő tudja megadni azt, 
ami hiányzik, hanem azt érzed, hogy magadon kívül, ami te vagy, 
mennyi mindent kapsz még tőle.
Ekkor már nincsenek elvárások, már nincs hiányérzet a másik felé.
 
Nem azért szereted, amit neked ad, hanem azért, amit önmagának. 

És ebből "részesülsz" te is önzetlenül.


Őszintén







Ugye tudod, hogy nincs olyan, hogy nem őszinték 
veled az emberek, hogy átvernek?
Azt tükrözik, ami Te vagy. Ha őszintétlenséget, átverést érzel, 
az Te magad vagy, nem más.
Nem jelent mást, mint azt a félelmet, amit az okoz, 
hogy nem érzed magad elég jónak. 
Hogy megerősítést vársz kívülről, mástól. és mikor nem kapod meg, 
őszintétlennek érzed azt, amit kapsz. 
Holott csak azt mutatja meg, ami a helyzet. 
Hogy nem kívül kell keresni a választ, csak magadban. sehol máshol. 

Mit érdekel, hogy ki mit gondol rólad, hogy Neked mit mond, és mit csinál? 
Nem Téged minősít. nem a Te hibád. 
Nem kaphatunk addig őszinteséget másoktól, 
amíg mi nem vagyunk magunkkal azok. 

Ha azt látod, hogy nem az történik/történt, amit valaki Neked elmondott, 
az első reakciód, méghozzá fájdalmas, mélyről jövő reakció, 
ogy átvert Téged, hogy megvezetett. 

Ezekkel az érzésekkel az ÉLET-nek mondasz ellent. 

Amikor igazán szeretsz, nem kérsz számon senkitől semmit. 
Nem akarod tudni pontosan mit és miért csinál, 
mert tudod, hogy mindez az övé. 
Az pedig, hogy hogyan kapcsolódsz az ő életéhez, a Tied, senki másé. 

Így a másoknak tulajdonított átverés nem más, 
mint a saját magad becsapása, hogy erre még szükséged van, 
hogy kontrollálnod kell a külvilágot, mert különben bántható vagy. 
És fognak is bántani, nem mered odaadni magad tényleg, 
mert az "emlékeid" alapján az fájdalmas (tapasztalatból beszélek). 

És hát fájdalmat, azt nem, nem akarunk. 
Holott mindaz, ami ezekben a pillanatokban történik velünk,
tiszta fájdalom, nem más. amitől félünk, meg is teremtjük.


szerda, január 16

Minden





Most minden rólunk szól. Minden. Nem másról. Minden csak rólunk. 
Mindenki, akivel találkozunk, minden esemény, minden csak azt szolgája, 
hogy tapasztaljunk. 

Minden csak arra "játszik", hogy letegyük végre magunkkal cipelt terheinket. 
Minden csak azt szolgálja, hogy szerethessük magunkat végre úgy, 
ahogy annak lennie kell. 

Minden értünk van. 

Bár nehéznek élhetjük a mindennapokat, ha egy picit is elengedjük a fájdalmat, 
megérezhetjük mennyire játékosan segít a Mindenség, 
hogy visszataláljunk önmagunkhoz. 

Megnyugtató, nevetős érzés. 
Legszívesebben csak nevetnék, nevetnék magamon. 
Hisz milyen szép játékot is találtam ki magamnak. 
Milyen fájdalomjátékot játszottam eddig. 
És mindig én győztem. Mindig megtörtént az, hogy úgy játszhattam, 
ahogy én akartam. 

De, most a Mindenség dobott hatost a dobókockáján. 
És ujjongok emiatt! 

Most már végre hagyom, hogy ez a fantasztikus játszópajtásom vezessen. 
Most végre őt is a beengedem a játékomba. 
És milyen élvezetes is így! Együtt játszani a Teremtővel! 
Kell-e ennél több? 
Nevessetek velem Ti is! 
Nevessetek felszabadultan, nevessétek ki mindazt, ami volt, 
folyjon a könnyetek a nevetéstől! 

Nevessetek velem! :)))))